egy garami józsi bácsis fordulattal élve, a helyzet a következő...
nincs félretett pénzem, de legalább százötvenre szükségem lenne a költözéshez, és a kaucióra, amit az új helyemen kell kifizetni. már körbenéztem az albérletek között, csak egy lukra lesz pénzem, vagy egy még kisebbre, egy szobára. figyelembe kell vennem, hogy közel legyek a gyerekemhez, fél óra alatt ott tudjak lenni a közelében, bármi is történjen, és hogy ne omladozó falak közé vigyem. valamelyik cimborával akartam összeköltözni, de már vagy barátnővel élnek, vagy kollégiumban laknak.
vagy eltűntek.
mivel nincs egy vasam sem, hónapról-hónapra élek, ezért valószínűleg egy kibaszott személyi kölcsönt kell felvennem. érted, ahhoz, hogy elköltözzek a feleségemtől és a gyerekemtől hitelbe kell vernem magam. százötvenezer forintról van szó, ennyit keresek egy hónapban, ami lófasz, egy lófasznak a fele, olyan kis pénz, de én bazdmeg ennyire elbaszottul csóró vagyok.
a szüleimtől nem várhatok semmilyen segítséget, kamasz koromban annak örültem, ha egy farmert kaptam, nemhogy egy lakást...
egyébként a főnököm bejelentette, hogy ha nem változik a helyzet, akkor december 31-én bezárjuk a "boltot"...
(ha minden csúnya szót behelyettesítünk egy "félek"-re, akkor reális képet kapunk a jelenlegi lelkiállapotomra)
ha ebből nem öngyilkosság, börtön, vagy drogfüggőség lesz, akkor sikeresen kijöttem a dologból.