aki nálam szegényebb, azt úgy hívják, hogy hajléktalan.még korábban írtam egy verset arról, hogy édesanyám - aki egyedül nevelt fel engem és a testvéremet - nem egyszer úgy vészelt át hónapokat, hogy a fizetését követően alig pár ezer forintja maradt. És itt most nem…

ma tényleg rikta szar napom volt. nem véletlenül írtam az előző posztban, amit. az életem sajnos pár hónapja gyökeres fordualatot vett, és a fiatal, boldog családapa, aki voltam, elveszett, összetört, szétzúzták. a fiatal persze megmaradt, huszonnégy, ennyi a korom, ezzel nem lehet…

ha nem lenne gyerekem, akkor most, 2011. október 31-én, 10.13-kor lenne az a pont, hogy felmennék az épület tetejére, ahol lakom és levetném magamat a picsába.észrevétel: öngyilkosjelöltek, csináljatok gyereket.