asszonnyal újabb beszélgetések voltak, így már kilencven százalék, hogy elköltözök. október-november környékén tervezem, nem akarom húzni az időt. eddig reménykedtem, de már láthatóan máshol van, nem nagyon érdekli, hogy mi van velünk.
feladtam.
szóval egyedül leszek. egyedül ébredek, egyedül étkezem, szarok. de kurvára utálok egyedül lenni. pontosabban: de kurvára utálok a gyerekem nélkül lenni...
most is egyedül vagyok, asszony dolgozik, gyerek nagymamánál, mert én is sokáig dolgoztam.
22.59 van.
sört akarok inni. el akarok menni. egyedül vagyok budapesten. vidékről költöztem fel négy-öt éve, de az elmúlt pár év, a gyerek, a házasság, a komoly kapcsolat - röhejes ez a szó a jelen állapotunkban... - megtette a hatását: akivel ihatnék az mind vidéken van, nincs senkim pesten. legközelebb is budaörsön.
23.00 van, felöltözök, és elindulok.
a vihar most tolja maga előtt az afrikai meleget és én valahol ma éjszaka megiszok egy sört. olyan régen jártam valamerre is, hogy félek elindulni. de meg kell szoknom. egyedül kell megszoknom mindent újra.