irigylem azokat, akik élvezni tudják a saját finguk szagát. azokat, akik szarás előtt finganak egyet, megszagolják a kiáramló gőzt, és elaléltan hátradőlnek, hogy de finom illata a fingomnak. én tulajdonképpen gyermekkorom óta fingok, de még egyszer sem éreztem azt, hogy kellemes lett volna beleszagolni végbelem gázába. rendre rossz, kellemetlen, facsaró szagot éreztem, amitől olykor a könnyem is kicsordult. faszom kivan. lehet, hogy úgy halok meg, hogy soha nem örültem igazán a fingom szagának? minimálisan boldoggá tesz ellenben, hogy még mindig röhögni tudok a fingom hangján.

Szerző: ganycze  2011.07.11. 17:32 2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://afaszomkivan.blog.hu/api/trackback/id/tr793058120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MakiGabi 2011.08.16. 19:49:59

hmmm. kiváncsi lennék, h mikor unom már meg a fingós poénokat.

ganycze 2011.08.16. 22:04:14

soha. a másfél éves lányom ugyanúgy röhög a fingján, mint az ötvenéves nagymamája. tényleg ez az egy vigasz van ebben a dologban :)